Biztonságos, nagyhatékonyságú sterilizálás ózonnal, és Bactakleen-nel.

Egy kezelés elég lehet az ágyi poloska fertőzés megszüntetésére.

Mielőtt mindent kipakol, kimos, bezsákol.

Mielőtt minden vegyszerben tocsog, nyugodjon meg, van vegyszermentes megoldás.

Ha keresztülment ezeken vegyszeres tórtúrákon és még mindig csípésekre ébred reggel, vagy napközben el kezd vakarózni, nyugodjon meg…

Gondoljon egy jobb, kellemesebb, és sok esetben hatékonyabb opcióra, biológiai ágyi poloskairtás, ahogy Ózonszaki csinálja.

 

A 21. század pestise. Így emlegetik szakmai körökben az ágyi poloska fertőzést. Az elmúlt 20 évben havonta egy-egy poloska fertőzéshez hívták az irtókat, ma szinte naponta van új eset.

A kémiai (vegyszeres) irtást mindinkább túlélik ezek az állatok.

Már a mérgező vegyszeres irtásból is leginkább hármat ajánlanak a szakemberek.

Van egy jó hírem, létezik egy BIO szer, amely csaknem 100 %-os hatást fejt ki, kezelés után több mint két hétig. Száraz gőzöléssel kombinálva nagyon hatékony eredmények érhetőek el. Teljesen természetes módon. Ezt a természetes szert is lehet sokkal hatékonyabban használni, ködösítéssel, nagyon finom részecskékre bontással bejuttatni a rejtekhelyekre.

Az általam alkalmazott technológia:

  • Bio köd, ha menekülnének, kapnak belőle eleget, mert mindenre rátapad, de nem hagy nyomot semmin.
  • Bio permetezés, a sűrűbben fertőzött helyek körbe permetezése.
  • Porozás, egészségre ártalmatlan, élelmezésre alkalmas szerrel, amelyet az ágyi poloskák nem tolerálnak, elpusztulnak tőle.

Social LikeBox & Feed plugin Powered By Weblizar

Jellegzetes az ártalmuk, ezek az ízeltlábúak valós vagy vélt járványveszélyt is jelentenek. Az ízeltlábúaktól való ösztönös irtózás megjelenésük nélkül is jelentkezhet, ami egyes esetekben pszichiátriai kezelést igénylő betegséggé fajulhat.

Ez hogyan lehet?
Az ízeltlábúak előfordulására vagy kártételére az emberek döntő többsége a következőképpen reagál: − közömbösen, az észlelt jelenséget válasz nélkül hagyja, mivel tisztá-ban van azzal, hogy azok komoly bajt nem jelentenek, vagy tartós kárt nem idéznek elő, − nagy lendülettel irtásukba fog („csak a döglött rovar a jó rovar”), illetve − „környezetvédő” álláspontra helyezkedik és bármely irtószer, vagy riasztószer használatát elutasítja. Ugyanakkor a népesség egy kisebb, túlérzékeny csoportjából az ízelt-lábúak kóros (pszichés) jelenségeket válthatnak ki, amelyek: − szorongás, beteges félelem (fóbia), − érzékcsalódás (hallucináció), illetve − képzelődés (téveszme) formájában jelentkezhetnek. Korábban ezt a kérdéskört összevontan inszekto/entomofóbia elneve-zéssel jelölték. Napjainkban már az ízeltlábúak által előidézett pszichés ártalmakat a fenti felosztásnak megfelelően tárgyalják. Az egyes jelenségek közötti különbségek ismerete a megfelelő segítség-nyújtás, a kezelés miatt kiemelt jelentőségű. Bármely forma előfordulá-sakor hitelt érdemlően meg kell győződni arról, hogy a panaszok hátterében egészségügyi kártevők valóban nem fordulnak elő!

Mik ezek a betegségek?

Szorongás, beteges félelem (inszekto/entomofóbia)

A jelenséget tartós szorongás, irracionális és eltúlzott félelem jellemzi. A beteg irtózik az ízeltlábúakkal történő megfertőződés lehetőségétől, illetve ellenállhatatlan késztetést érez ezek elkerülésére. A szorongás gyakran annak ellenére is fennáll, hogy a beteg felismeri, félelme túlzott és indokolatlan. A fóbia nemritkán olyan ízeltlábúakkal szemben is kiala-kulhat, amelyekkel a betegnek korábban valódi kapcsolata sohasem volt.
8 Epinfo
A jelenség napjainkban egyrészt fokozódó mértékben azért észlelhető, mert az embereknek rendezett, urbanizálódott környezetben is az ízeltlábúakkal kapcsolatban aránylag sok közvetlen tapasztalata van, másrészt pedig az előforduló kártevők vélt vagy valós ártalmát a tömegtájékoztatási eszközök (pl. napi- és hetilapok, TV, rádió) jelentős mértékben felerősítik.
A félelem megszüntetése érdekében célszerű egyrészt a közömbös, másrészt a valóban ártalmas ízeltlábúakról megfelelő információt adni.

Érzékcsalódás (hallucináció)

A jelenség rendszerint egy-egy személynél alakul ki és általában régebbi, ténylegesen valamilyen ízeltlábú által előidézett ártalomra (pl. korábban elszenvedett rovarcsípésekre) épül. Kialakulásának azonban alapja lehet más megbetegedés (pl. cukorbaj, allergia, bőrgombásodás, vitaminhiány stb.) kísérő jelenségeként fellépő bőrviszketés is.
Jellegzetes, hogy a beteg testfelületén, esetleg bőrében csípéseket, égő, bizsergő érzéseket és viszketést kiváltó különféle ízeltlábúakat (pl. tetveket, bolhákat stb.) érez.
Vizsgálatkor a test különböző részein horzsolásos hámhiányok vagy hegek fedezhetők fel. A horzsolások oka az intenzív vakarás, a hegeket viszont valamilyen éles szerszám (pl. kés, csipesz, olló stb.) okozza, amelyet a beteg az ízeltlábú bőrből való „eltávolításához” használt. A bőrön elvétve égésnyom is fellelhető, amikor valamilyen vegyi anyagot (pl. savat, lúgot) alkalmaznak a vélt parazita „elölésére”.
A panaszokat az ízeltlábú „objektív” leírásával támasztják alá (pl. fekete színű, a fogkrémes tubusból ugrik stb.). Igen elterjedt a „gyufás doboz jel”, amikor a beteg az általa „talált” rovarokat átnyújtja. A doboz tartal-mának vizsgálatakor természetesen kitűnik, hogy abban leggyakrabban a házi por különféle alkotóelemei (pl. textilszálak, hamu stb.), esetleg sebről származó/levált var vagy korpa található. A negatív eredmény azonban nem győzi meg az illetőt, aki a „rovarok begyűjtésével” kitartóan tovább foglalkozik.

Képzelődés (téveszme)

A jelenség kialakulása mögött tényleges környezeti ingerek vannak, amelyeket a beteg helytelenül értelmez, és azokat gyakran valamilyen ízeltlábúnak tulajdonítja, amelyek megcsípi, esetleg „megfertőzi” nem-csak önmagát, hanem családtagjait vagy munkatársait is. A jelenség azonban minden külső inger nélkül is felléphet és akár rémkép formájá-ban is rögzülhet, amely végül téveszmék kialakulásához vezethet.
Leggyakoribb tünetei a hangyamászás vagy csípések érzése, majd visz-ketés és az ezt követő bőrgyulladás.
Az érzékcsalódás gyakran halmozottan, a családra vagy a munkatár-sakra vonatkozóan is előfordulhat.
Amennyiben a tüneteket különféle környezeti hatások (pl. unalmas, mo-noton munka, túl nagy munkahelyi elvárások, sürgős határidők stb.) váltják ki, a téveszme megszüntetése, illetve a tünetek csökkentése komplex (esetleg munka- vagy foglalkozás-egészségüggyel foglalkozó orvos bevonását igénylő) feladat, amely ennek ellenére is igen gyakran megoldhatatlan marad.
Napjainkban sem eldöntött kérdés, hogy a betegeket bőrgyógyász vagy pszichiáter kezelje. A bőrgyógyászok azzal érvelnek, hogy mindhárom jelenség (a szorongás, a hallucináció és a téveszme) kezelésében a pszichiáterek jobban képzettek. A betegek azonban – természetükből adódóan – az elmeorvosi szakrendeléseket messze elkerülik, és inkább nem kezeltetik magukat. Ezért kedvezőbb, ha a bőrgyógyász kér a pszichiátertől szakvéleményt és a kezelést annak figyelembe vételével folytatja.

Ha önt is érinti ez a súlyos járvány, és teljesen BIO ágyipoloska irtást szeretne, vegye fel a kapcsolatot a lenti űrlapon.

Egy két érdekes kérdés, és az igazság, ami nem odaát, csak a legőrdülő címsor alatt van.

Miért ártalmasok az ágyipoloskák?

Ártalmuk elsősorban abból ered, hogy a rovarok nyálmirigyének vér-alvadásgátló, értágító és viszketést kiváltó anyagokat tartalmazó vála-déka az emberi szervezetbe jutva bőrizgalmat, duzzanatot és gyulladást okoz. A csípés helyén általában bőrelváltozás (urtica, papula) észlelhető, de kialakulhat gyulladás (dermatitis) is.
A testidegen fehérjékkel szemben az ember fokozatosan túlérzékennyé is válhat, de allergia – az igen érzékeny egyének kivételével – csak az ismételt csípések hatására fejlődik ki.
A viszketést követő vakarózás felsebzi a bőrt, így másodlagos fertőzés (pyoderma) keletkezhet, de előfordulhat mélyre ható gyulladásos folya-mat (dermatitis purulenta), sőt szeptikus állapot is kialakulhat.
A viszketés és a vakarózás gátolja a pihenést, ennek következtében a nyugodt alvást, így fáradtságot, szellemi és fizikai leromlást okoz, vala-mint csökkenti az ember ellenálló- és munkaképességét.

Tényleg nagy a járványügyi jelentősége?

A rovar – laboratóriumi körülmények között (!) – számos fertőző betegség (pl. lépfene, visszatérő láz, kiütéses tífusz, sárgaláz, pestis, lepra stb.) terjesztésére, illetve különféle kórokozók (pl. staphylo- és streptococcus spp.) átvitelére képes.
Járványügyi jelentősége biológiai tulajdonságai miatt, gyakorlati szempontból azért elhanyagolható, mivel az ágyi poloska gazdát nem cserél, a kényszerítő okoktól eltekintve nem vándorol, és vért csak
éhezéskor szív, tehát még a kórokozóval fertőzött rovar sem vehet részt a fertőző betegségek terjesztésében.

Mindenki megérzi az ágyi-poloska csípést?

Az ágyi poloska csípése iránt az emberek érzékenysége különböző, egyes személyek arra különösen intenzíven reagálhatnak, mások viszont, az ismételt csípésre kialakult immunitás miatt nem is érzik. A fájdalmatlan szúrás az alvó embert a takarótól nem fedett testrészeken (pl. nyakon, vállon, felkaron, csukló-, könyök-, lábszár- és bokatájékon) éri legtöbbször. A csípést csak kis piros folt jelzi, a fájdalom és a visz-ketés csak órák múlva jelentkezik. Érzékeny személyeknél azonban a csípés erős viszkető és égő érzést vált ki, esetleg csalánkiütés-szerű tü-netek jelennek meg (urticaria ex cimicibus), de hólyagok is képződhetnek (urticaria bullosa). Az ürülék allergizáló hatása egyértelműen igazolt.

Elég tisztán tartani a lakást, hogy megelőzzem az ágyi poloska fertőzést.

Az ágyi poloska az ember közelében telepszik meg, és őt nem zavarja, hogy milyen rend van. Ha ágyi poloska kerül egy lakásba, mindegy, hogy tiszta, vagy épp rendetlen. Azoktól az extrém esetektől most tekintsünk el, amikor a lakásban konkrét szemétdomb van összegyűjtve. Mert ilyen is van!

Az ágyi poloska számára egy dolog fontos a vér, hogy tudjon táplálkozni. Mivel búvóhelyet minden lakásban tud találni (mm-es résben is megbújik), az összes többi körülmény számára már lényegtelen.


Honnan származik az ágyi poloska?

Az emberiség eddigi történelme során az ágyi poloska minden időkben létező kártevőnek számított. Valószínűleg a Földközi tenger keleti medencéjéből származik. Az eredetileg denevérparazita ágyi poloska a barlanglakó emberhez kötődött, és miután a lakások mikroklímája elszaporodásának különösen kedvezett, a városban lakók közismert vérszívójává vált. A közönséges ágyi poloska a világ minden éghajlati övén megtalálható. Jól fejlődik az emberek számára kellemes hőmérséklet és páratartalom mellett, mert az emberek táplálékot, lakó- és búvóhelyet biztosítanak számára. Az ágyi poloska Magyarországon is a világtrendhez hasonlóan, egyre nagyobb számban jelenik meg a különböző típusú közösségi épületekben és lakóházakban.

A szomszédtól nem tud átjönni?

Sok fórumban olvasni hozzászólásokat arról, hogy “márpedig az ágyi poloska nem jön át más lakásból”. Az ágyi poloskák márpedig aktív úton is bekerülhetnek a szomszédból.

Az ágyi poloska feltehetőleg a Közel-keletről származik. Melegebb éghajlatú vidéken gyakrabban fordul elő, de lakott területen szinte az egész világon jelen van. Döntően passzív úton terjed. Az ember többnyire maga hurcolja be lakásába különféle használati tárgyakkal, pl. használt bútorral, könyvvel, képpel, ruhaneművel stb. Ahol átmenetileg sok ember fordul meg szállodák, kollégiumok, munkásszállók, átmeneti szállók, kórházak a lakók használati tárgyaikkal történő behurcolással folyamatosan számolni kell. Központi fűtéses épületeken belül a szomszédos lakásokba a csövek áttörési helyein keresztül aktív módon is terjedhet.

Átjöhetnek a külső falon, a lakásokon átfutó szerelvényeken,vezetékek melletti repedéseken. Erre számtalan társasház, idősek otthona, és szálló szolgál bizonyítékul.

Tucatszámra fertőződtek meg több száz lakásos társasházak is.

Az ágyi poloska elterjedt?

Az ágyi poloska előfordulása a XX. század elején általános volt. A fejlett országokban azonban az 1930-as évektől az ágyi poloskák száma fokozatosan csökkent, és az közötti években viszonylag alacsony szinten maradt. Az 1990-es évek végén szinte egy időben egyre nagyobb számban kezdtek megjelenni Európában, az Egyesült Államokban és Ausztráliában is. Az Egyesült Királyságban 2000-ben és 2001-ben megjelent kiadványok arról számolnak be, hogy az ágyi poloskák számának növekedése az 1990-es évek közepén kezdődhetett. Az Egyesült Államokban a növekedésről szóló jelentéseket először 1999-ben, Ausztráliában pedig 2002-ben publikálták. Habár a fent említett publikációk mindegyike arról számol be, hogy a növekedés először a XX. század utolsó pár éveiben vált nyilvánvalóvá, az is lehetséges, hogy az ágyi poloskák számának növekedése néhány évvel korábban kezdődhetett, csak nem figyeltek fel erre. Budapest zsúfolt lakóházaiban, a szegénynegyedeiben az ágyi poloskával fertőzött lakások mértéke az es években 70-80%, míg között 60-80%-os volt. A DDT felhasználása és a gázosítás (kezdetben a cián-hidrogén, között pedig a DDVP alkalmazása) a poloska fertőzöttség mértékét jelentősen visszaszorította. Az ágyi poloska előfordulási aránya 1997-től kezdve a fővárosban folyamatosan emelkedik, majd erőteljesebb elszaporodása az elmúlt években következett be. Ma már nemcsak Budapesten, hanem a vidéki nagyvárosokban is egyre gyakrabban és egyre nagyobb számban fordul elő.

Biológiájuk

Jellegzetes vérszívó parazita, amely a szabadban nem él meg. Az ágyi poloska kifejlett korában 4-8 mm hosszú kerekded, rozsdabarna színű, szárnyatlan, szipókás rovar. Lábain karmok és tapadókorongok találhatók. A hím és a nőstény külsőre hasonló, de a nőstény kissé nagyobb. Táplálkozás előtt teste lapos, korongszerű, táplálkozást követően teste kitágul, meghosszabbodik. Torán jellegzetes szagú váladékot termelő bűzmirigy van. A nőstény élete folyamán (1-2 év) naponta 2-3 petét rak, amelyeket búvóhelyének talapzatára ragaszt. A kb. 1 mm hosszú uborka alakú petékből a nyári melegben 8-12 nap után bújnak ki a lárvák, amelyek ismétlődő vérszívás és ötszöri vedlés után kifejléssel fejlődnek ivaréretté. Nyáron kb. 2 hónap, más évszakban, alacsonyabb hőmérsékleten jóval hosszabb, akár fél évig is tarthat a teljes fejlődési idő. Egy pártól származó ivadékok száma egy év alatt 1-2 ezer  lehet. Évente 3-4 nemzedéke van. Az ágyi poloska átlagosan 18 hónapig él.

Életmódja

Az ágyi poloska fénykerülő, egy adott helyhez ragaszkodó rovar. Nappal hasadékokban, repedésekben, keskeny résekben, sötét, huzat- és zajmentes helyeken húzódik meg. A résekben, repedésekben olyan mélyen tartózkodik, hogy háta és hasa is a rejtekhely falával érintkezzen. Búvóhelyei igen változatosak lehetnek: ágyak, bútorok réseiben, ajtó-, ablaktokok hasadékaiban, képkeretek mögött, villanyvezetékek csöveiben és elosztódobozokban, csillárok felfüggesztési helyeinél, villanykapcsolók dobozaiban stb. Általában a szoba magasabban találhatóréseiben élnek nagyobb számban, azonban meghúzódhatnak a könyvek és ruhaneműk között is. Nedves, nyirkos lakásban a poloska nem él meg, mert rendszerint gombabetegségnek esik áldozatul. Elég gyorsan mozog, percenként egy méter utat tesz meg, de veszély esetén ennél gyorsabban mozog. A sima és a függőleges felületen is egyaránt jól mászik.

Táplálkozása

Akkor indul teljes sötétben táplálékot keresni, amikor tápcsatornája csaknem teljesen kiürült. Érzékszervei fejletlenek. Az embert a hő- és párakülönbségről csak igen közelről találja meg. Legszívesebben embervérrel táplálkozik, de tartós éhezés esetén állatvért (pl. baromfi, galamb, denevér stb.) is szívhat. Melegben kétnaponta, hűvösebb időben hetenként szív vért. Szobahőmérsékleten táplálék nélkül 2-3 hónapig is életben marad. Hidegben az éhezést rendkívül sokáig tűri. Az emberen a vérszívásra alkalmas helyet a szívókája végén található érzékszervével tapogatja ki. Leggyakrabban a nyak-, a boka-, és a csuklótájékon szív vért, ahol vékonyabb a bőr. Az ágyi poloska vérszívásának mennyisége elérheti az állat saját testsúlyának a 2,5-6 szorosát is (max. 8 mg). A vérszíváshoz 5-10 perc szükséges. A vérszívást követően visszatérnek a rejtekhelyükre. A vérszívást követő órákban viszkető érzés alakul ki. Amennyiben táplálkozási lehetősége jó és rejtett életmódja zavartalan, nem vándorol.

Hogyan lehet megtalálni?

Igen jó rejtőzködő képessége miatt nem könnyű feladat az ágyi poloskát megtalálni. A díszített bútorzat, a falburkolat (lambéria), a tapéta, a fali szőnyeg, valamint a telezsúfolt lakás különösen kedvez megtelepedésének, ami nehezíti felderítését. Ürülékének nyomait és lárvabőrét gyakran könnyebb felfedezni, mint az élő rovart. Kezdeti fertőzés esetén csak, a fekhely közelében található. Ekkor az ágynemű vizsgálata célszerű, amelyen a poloskaürülék pontszerű, beszáradt barnás-fekete foltjai felfedezhetők. Ezek a nyomok a tapétán, vagy a világos szövetfelületeken (pl. függöny) szintén eléggé jellegzetesek.

Van-e szaguk az ágyi poloskáknak?

Igen. A rovarok jellegzetes szaga kifejezetten kellemetlen, zavaró lehet.

Éva és Dezső Budapest
Már hat hónapja kínlódtunk az ágyi poloskákkal. Három vegyszeres irtáson voltunk túl, ami nem használt. Számtalanszor átmostuk az egész ruhatárat, ágyneműt, megszabadultunk az ágyaktól is. Majd jött ózonszaki. Köszönjük az alapos munkáját, 3 hete nincs nyoma a dögöknek.

Kérjen visszahívást, amint tudom felhívom önt!

Vigyázzon, hogy helyes email címet ad meg. A leggyakrabban használt email címét adja meg.
Kérjük adja meg melyik városban, illetve kerületben szeretne munkát megrendelni.